Túl sok spórolt pénz? Olyan nincs! - mit mutat az öngondoskodási index...

 

 

Az OTP öngondoskodási indexe csökkenést jelez, a Pénztárszövetség szerint erősíteni kell a munkáltatók edukációs szerepét az öngondoskodásban, a biztosítók életjáradéki rendszert dolgoznának ki, a tőzsdei szereplők pedig még inkább bevonnák a lakossági megtakarításokba a befektetéseket. 

 

Az Öngondoskodás 2018 konferencián (Világgazdaság) a megtakarítási trendekről és a nyugdíjra való felkészülés lehetőségeiről, a lakosság és a munkáltatók hozzáállásáról beszéltek a szakemberek. Ha mielőbb szeretnél értesülni a pénzzel kapcsolatos hírekről, ötletekről:

 

Kérem a Heti PénzTippet!

 

Az első részben megnéztük, hogyan vélekedik a kormány ezzel kapcsolatban. Varga Mihály pénzügyminiszter fejtette ki, milyennek látják a magyar lakosság pénzügyi attitűdjét és hogyan kívánják elősegíteni a pénzügyi tudatosság fejlesztését, támogatni a nyugdíjcélú megtakarításokat. 

 

Most pedig összefoglalom Neked a szakma prominens képviselőinek gondolatait:

 

 

Meg tudsz élni majd a feléből is?

 

 

Mekkora probléma a "nyugdíjbomba", hogyan gondolkodnak az emberek, és a szakma erről?

 

 

Kovács Antal - OTP Bank vezérigazgató-helyettes

 

Az OTP Bank minden évben elkészíti ügyfelei körében a felmérést, melynek végeredményeképp összeállítják az öngondoskodási indexet.

 

Az OTP Öngondoskodási Index csökkenő tendenciát mutat: 2016-ban 38 pont, 2017-ben 36 pont és 2018-ban 35 pont. Ezen belül is a legnagyobb esés a felsőfokú végzettségűeknél van (48-ról 44-re), akiknél potenciálisan a leginkább jelen kéne legyen az öngondoskodásra való törekvés.

 

Néhány érdekes megállapítás és statisztika:

 

• A megkérdezettek 39%-a a médiából értesül az öngondoskodással kapcsolatos információkról, egymás közt egyre kevesebbet beszélünk erről.
   
• A 18-70 év közötti banki ügyfelek 41%-ának van pénzügyi megtakarítása (2016-ban 47% volt). A megtakarításokon belül nőtt a lekötött betétek aránya (!) és az értékpapír befektetések is.
   
• A megkérdezettek 47%-a (!) otthon tartja a pénzét (2017-ben ez 32% volt). Ennek okaként a következőket jelölték meg:
   
  • kéznél legyen
  • kevés ahhoz, hogy befektesse
  • hátha kell...
  • kevés a kamat, kár betenni
  • akkor nyugodt, ha nála van
     
• Pénzügyi helyzetét 65% jelölte bizonytalannak, és 44% mondta azt, hogy nem tud félretenni.
   
• Míg 2011-ben 66%, 2018-ban már 77% gondolja úgy, hogy a nyugdíj megteremtése az állam feladata. Mindössze 18% mondta, hogy ha tudna, tenne félre havonta a későbbi nyugdíjkiegészítésére.
   
• Arra a kérdésre, hogy miért NEM tesz félre nyugdíjelőtakarékossági céllal, a következő válaszok érkeztek:
  • meg sem érem azt (55%)
  • az állam emelje meg a nyugdíjakat (53%)
  • messze van az még (48%)
  • kiszámíthatatlan a szabályozás (47%)
     
• Ezzel szemben a megkérdezettek 72%-a szerint nem lesz elég az a nyugdíj, amit majd kapni fog. Mindössze 36%-a gondolja úgy, hogy megtud majd élni a nyugdíjából, és szinte ugyanennyien azt, hogy életük végéig dolgozni fognak.
   
• Fontos adat, hogy a válaszadók mindössze 2%-a (!) kezdi el a nyugdíjra való felkészülést 40 éves kora előtt. Ez a gondolat a többségben csak 10-15 évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt merül fel.
   
• Az egészségügyi ellátásokkal kapcsolatban 49% úgy érzi, tanácsos lenne a magánellátás is, a közegészségügyi várólisták (42%) és ellátás színvonala (37%) miatt. Ugyanakkor 56% számára a magánegészségügyi ellátás megfizethetetlen.
   
• A gyermekek támogatásáról 41% gondolja, hogy addig kell őket segíteni, amíg csak lehet, 56% viszont csak a tanulmányok befejezéséig tartja ezt fontosnak. Ezért a megkérdezettek
  • 26%-a plusz munkát vállal,
  • 18% a saját szükségleteit szorítja háttérbe,
  • 16% az, aki jól fizető szakma felé tereli a gyermekét,
  • 1% pedig válallkozást alapít számára.
  • Mindössze 20% az, aki előre gyűjt a várható kiadásokra (!).
     
• Érdekes adat még, hogy a válaszadók 54%-a mondta azt, hogy a pénzzel gazdálkodni a szülei tanították, viszont 85% tanítja már erre a gyermekét.

 

 

Kravalik Gábor - Pénztárszövetség elnöke

 

 

A pénztárak szempontjából a munkáltatók szerepe felértékelődik. Még nem tudjuk pontosan, hogyan alakul a Cafetéria 2019-ben, hiszen még mindig vannak javaslatok a Parlament előtt.

 

Az egészségpénztáraknál a befizetések 50%-át, a nyugdíjpénztáraknál a 37%-át a munkáltatói befizetések adják.

 

A pénztárszövetség szerint a munkáltatóknak felelősséget kell vállalniuk a munkavállalóik jövőjéért és hatással is kell lenniük az öngondoskodásukra. Ezért ha megtartják továbbra is juttatási elemként a befizetéseket, akkor azzal edukációs szerepet is vállalnak, hiszen példát, utat mutatnak az öngondoskodáshoz.

 

Ugyanis ahhoz, hogy egészségben éljünk és kiélvezhessük a nyugdíjas éveket, előtakarékosságra van szükség. A biztonságos és nyugodt jövőhöz a siker záloga a pénzügyi tudatosság.

 

Jelenleg a pénztárak a munkáltatókban bíznak. A pénztári tagok száma tagok száma stagnál, bár a befizetéseik nőnek. Munkáltatói oldalról a befizetések csökkenése már érzékelhető az egészségpénztáraknál.

 

Fontos eszköz a munkáltatók kezében a juttatás. Javítja a munkahelyi légkört, segíti a motivációt és a munkaerő megtartást, növeli a biztonságérzetet, erősíti a munkáltatói brand-et, a lojalitást.

 

A Pénztárszövetség felmérése azt mutatja, hogy bár a lakosság 54%-a szorong a nyugdíj miatt, a megtakarítások mindössze 1/3-a nyugdíjcélú.

 

 

Sallai Linda - CIG Pannonia Életbiztosító termék- és üzletfejlesztési igazgató

 

 

Az igazi kérdés az, ha öngondoskodásról beszélünk, hogyan lesz nyugdíj a megtakarításból és mekkora kiegészítést jelent majd, mennyi időre.

 

A 65 évesnél idősebb lakosság aránya folyamatosan és dinamikusan növekszik. 2050-re már eléri a 37%-ot, vagyis megduplázódik. 

 

Az előrejelzések szerint 2050-re 50%-os lesz a függőségi ráta (53 nyugdíjas jut majd 100 aktív korú lakosra), és a GDP 20%-át kell majd nyugdíj célra kifizetni (jelenleg 10%). Ezért a nyugdíjcélú kiadások fenntarthatósága tekintetében EU25 viszonylatban Magyarország a magas kockázati besorolású országok között van.

 

Ugyanis az OECD országok közül nálunk a legmagasabb (!) az állami nyugdíj aránya (85%) a nyugdíj jövedelmeken belül. Vagyis nálunk a legalacsonyabb a privát szférából érkező, ott megteremtett kiegészítés aránya.

 

2019-ben pedig várhatóan csökkenni fog a munkáltatók szerepvállalása is...

 

Hangsúlyossá válik a biztosítók jelenléte a nyugdíj megtakarításokban. Arról, hogy miért jó vagy nem a nyugdíjbiztosítás, korábban már beszéltünk mi is. Azt nyugodtan kijelenthetjük, hogy egyedül a nyugdíjbiztosításokban található hosszútávú ösztönzési elem, a bónuszrendszer, mely egyben költségcsökkentő tényező is.

 

Egyrészt, mert a közvetítők szerepe fontos. A közvetítők azok, akik többnyire eljuttatják az ügyfelek gondolatmenetét odáig, hogy igen is tenniük kell. Másrészt az egyetlen pénzpiaci szereplők, akik képesek életjáradék szolgáltatást adni.

 

A tapasztalat az, hogy alábecsüljük az élekor hosszának kockázatát (longevity risk). Nem csak magánemberként nehéz a dolgunk ez ügyben, hanem a biztosítók számára is megnehezíti az életjáradék kínálatának kérdését.

 

A biztosítók úgy érzik, még éretlen a magyar piac a megfelelő életjáradék konstrukciók kialakításához, mert nincs megfelelő kockázatközösség.

 

Emellett újszerű megoldásokban is gondolkodnak, mint például az egyéni kockázatra árazott termék (pay as your risk), a szelfi alapú kockázat elbírálás vagy a folyamatosan változó járadék kérdése...

 

 

Hány évre kell felkészülj a nyugdíj-kiegészítéssel?

 

 

Máté-Tóth István - BÉT üzletfejlesztésért és kereskedésért felelős vezérigazgató-helyettes

 

 

A tőzsde, mint öngondoskodási lehetőség kérdését járta körül.

 

Adataik azt mutatják, hogy a magyar lakosság jelentős megtakarításokkal rendelkezik, de kockázatkerülő. A befektetések nagy része állampapírban és ingatlanalapokban van. A nyugdíjvagyon 61%-a kötvényben van.

 

A pénztárak vagyonából is 800 mrd Ft államkötvényben fekszik.

 

Mindez azt jelzi, hogy jelenleg nincs bizalom a tőkepiacok iránt. A magyar befektetők kockázatkerülő hozzáállása már súrolja a racionalitás határait, ami komoly akadálya a tőkepiac fejlődésének. Márpedig ez mindenképp szükséges a versenyképességhez.

 

A tőzsdei szakemberek is egyetértenek abban, hogy tovább kell oktatni a lakosságot és szükség van hosszútávú befektetésre ösztönző, öngondoskodást segítő, befektetőbarát termékekre is.

 

 

Széchényi Bálint - az Equilor vezérigazgatója

 

 

A szakember is azt hangsúlyozta, hogy a magyar háztartások befektetéseiben még meglehetősen alacsony részt képviselnek a részvények. Az 1,3%-os aránnyal az európai háztartásokkal való összehasonlításban az utolsók közt vagyunk (Eurostat 2016). 

 

Az alacsony kamatok miatt kiutat keresnek a lakossági pénzeknek az emberek. 2018.06. havi adatok alapján 5660 mrd Ft készpénz van kinn a háztartásokban.

 

Erőteljes az elmozdulás az állampapírok és az ingatlanalapok felé.

 

Azonban az ingatlanalapok esetében óvatosságra intett. A 2008-as válság idején ezek az alapok 15-45%-os veszteséget produkáltak (kivétel ERSTE (!)). Ezért egy újabb válság esetén ezek az alapvető biztonságosnak gondolt befektetések is kockázatot jelenthetnek.

 

Jellemző, hogy a befektetési döntéseket a lakosság a múltbéli, rövidtávú hozamok alapján hozza meg. Felméréseik azt mutatják, 3-5x többet nyom a latban az elmúlt 1 év hozama a döntésnél. Ez hibás megközelítés, hiszen legalább 3-5 évet kellene visszanézni.

 

Problémát jelent még, hogy a kockázati tőkebefektetéseknél a "nagyok" miatt kiszorul a lakosság a hosszútávú elkötelezettség vállalásának lehetőségéből.

 

Milyen kockázatokat érdemes egyáltalán vállalni?

 

A szakember azt tanácsolja, legyünk tudatosak. Érdemes az elmúlt 10 év trendjeit és folyamatait megnézni. Sem a túlságosan kockázatkerülő, sem túlzottan kockázatvállaló stratégia nem igazán jó.

 

A kamatváltozások miatt rövidtávon is jelentős átrendeződés várható. Portfóliónk fontos része a kötvény, de ilyenkor ez akár negatív is lehet, ami elveheti a kedvünket a hosszútávú megtakarításoktól, pedig azok szükségesek...

 

 

Zsolnai Gábor - Union Biztosító üzletfejlesztési igazgató

 

 

A születéskor várható élettartam Magyarországon átlagosan 76 év (férfiak 72, nők 79). Ez 8-10 évvel kevesebb az Unióban várhatónál. Elhízásban világszinten az 5. helyen állunk.

 

A magyar háztartások bevételük 4%-át költik egészségügyi kiadásokra, ideértve a magánorvost és a paraszolvenciát is. Ez pedig több, mint a környező országokban tapasztalható arány.

 

2012 óta évente 20-30%-kal nő a biztosítók egészségbiztosításból származó díjbevétele. Azonban ezen szerződések 95%-a vállalati és csoportos biztosítás.

 

Ennek a trendnek véget vethet az adótörvények változása. Ugyanis már csak a következő évfordulóig adhatók ezek adómentes juttatásként, utána munkabérnek minősülnek. Pedig munkaerő megtartó hatásuk van, és nemzetgazdasági érdek is az egészségesebb dolgozó.

 

A biztosítások által nyújtott egészségügyi szolgáltatás jó, működik és hatásos. Már most is hatékonyabb, jobban képes felmérni a szükséges prevenciós lépéseket, gyorsabb a gyógyulás.

 

Emellett további fejlesztések várhatók az egészségbiztosításokban: egészség-tanácsadás, online betegút-szervezés, bónuszrendszerek, kedvezmény az egészségesebben élőknek, alapellátás bevonása, krónikus és fekvő betegek ellátása, egészségturizmus...

 

 

Az öngondoskodás nem csak a nyugdíj...

 

 

Gajzágó György - a Kortárs Műgyűjtő Akadémia (CCA) igazgatója

 

 

Látszólag a téma kilóg a sorból, azonban egy bizonyos réteg esetében igenis van létjogosultsága. 

 

A kortárs művészet valójában egy iparág, ahol akár Te is tenni tudsz azért, hogy befektetésed minél jobban megtérüljön. Így lesz a kortárs műgyűjtés élményteli befektetés...

 

A kortárs műgyűjtés olyan, mint a tőzsde.

 

Ha érted, nyereséget hoz Neked. Az árak grafikonja olyan, mint a tőzsdei árfolyamoké. Mitől több? Attól, hogy ha érted, szereted is :). Művészeti élményt is ad Neked. Sőt, a gyermekeid személyiségének fejlődéséhez is rengeteget hozzátesz.

 

A legjobb alkotásokhoz a vásárokon jutsz hozzá (pl. Art Basel, Art Market Budapest).

 

Hazánkban még nem igazán veszik a kortárs műtárgyakat, pedig globálisan már ez egy hallatlanul jól prosperáló iparág. Míg a klasszikus művek ára csökken vagy elűnnek, hisz múzeumizálódnak, addig a kortársaké szinte töretlenül emelkedő trendet mutat.

 

Azok, akik ma Magyarországon megtehetnék, hogy kortárs művészeti alkotást vásároljanak, jelenleg státusz szimbólumként luxus cikkekre költenek (jacuzzi, autó, világkörüli hajóút). Ugyanakkor ezek értéke romlik vagy újabb kiadást generál. 

 

Ezzel szemben a jól kiválasztott és megvásárolt műtárgyak értéke az idő múlásával növekszik. Ezáltal jelentős szerepük lehet a nyugdíj kiegészítésében, sőt, a hagyaték tervezésben is...

 

 

Mi a legfontosabb tanulság a megtakarításokkal kapcsolatban?

 

 

A konferencián hallottak mindazt igazolták, amikről már többször írtam Neked.

 

Az egy dolog, hogy támogatja az állam az öngondoskodásodat, vagy sem. A lényeg, hogy Te mit akarsz, mire szeretnél felkészülni és ennek érdekében TE mit teszel. Ha ehhez még állami támogatást is kapsz, az csak hab a tortán :)

 

Amikor nyugdíjcélú megtakarításokról beszélgetünk, igazából nem azt a legnehezebb elérnem, hogy tegyen ez ügyben valamit a beszélgető partnerem, hanem azt, hogy a várható kiegészítés elegendő nagyságú legyen és elegendő ideig kitartson.

 

A legtöbben alábecsülik, meddig lesz szükségük a kiegészítésre. Ma, a statisztikák szerint, ha eléred a 65 éves kort, nőként majdnem 20 éved, férfiként pedig még legalább 15 éved van nyugdíjasként. 

 

Ha én például figyelembe veszem a családunkban érvényes 80-90 éves életkort (ép ésszel és aktívan még mindig szerencsére :)), akkor bizony sokkal több is lehet. Ne feledd, növekszik az átlagéletkor! 

 

Tehát, ha Te úgy tervezel, hogy 15 évre legyen elég a pénz, amit összegyűjtesz, akkor mi a fenét csinálsz majd, utána? Meddig küzdesz majd fél pénzen, 1 évig vagy 21 évig? Tudod? Nem! Akkor így tervezz!

 

A másik felelőtlen érv az, hogy Te most nem tudsz félretenni, így aztán inkább dolgozol a halálodig. Szép terv :).  Csakhogy, ha nincs pénzed félretenni, akkor nincs pénzed magánegészségügyre sem, egészséges étkezésre sem, sőt, sportolásra sem, és még sorolhatnám. Vagyis nagyobb eséllyel leszel beteg...

 

Mi van, ha olyan ízületi, szív- és érrendszeri, vese problémákat gyűjtesz be, amikbe nem halsz ugyan bele, de nem tudsz dolgozni? Nem elég, hogy beteg leszel, még szegény is? Szép kilátások!

 

És akkor még nem is beszéltünk egy esetleges baleset következményeiről...

 

Te melyik leszel?  Gazdag nyugdíjas vagy szegény nyugdíjas? Ez azon múlik egyrészt, hogy egyáltalán teszel-e valamit. Másrészt azon, hogy ha van megtakarításod erre, akkor mi az, mennyit teszel félre és milyen döntéseket hozol.

 

Tehát attól is függ, hogyan állítottad össze a megtakarítási portfóliódat.

 

De az öngondoskodás nem csak a nyugdíjról szól. Beletartozik mindaz, aminek bekövetkezése esetén megroppanhat az anyagi helyzeted. Ilyenek a betegség, a baleset, a munkanélküliség, a váratlan nagyobb kiadások, de a várhatóak közül például a gyermeked taníttatása is.

 

Pénzügyi intelligenciánk alapköveit otthonról hozzuk Meghatározó a neveltetésünk is, de igazából rajtunk múlik, hogyan fejlesztjük, hogyan vélekedünk erről, és mit teszünk vagy mit nem.

 

Sokan gondolják úgy, talán Te is, hogy majd megoldod. Biztosan így van, mégis azt javaslom, kérj szakértői segítséget.

 

Egy jó tanácsadó segítségével elkészített pénzügyi tervezés és megfelelő öngondoskodási termékportfólió adhat csak igazi anyagi biztonságot a jövődre. Ha szeretnéd tudni, minek Neked pénzügyi tanácsadó / mentor / coach, akkor mutatok 7 indokot, hogy mikor kerüld el :)

 

Hívd fel MOST azt, aki eddig is segített Neked ebben, és nézzétek át, hogy minden rendben van-e. Ha nincs ilyen a közeledben, hívj vagy írj nekünk, és segítünk.

 

Tanácsadót választok

 

Mindig tartsd szem előtt, hogy két dolog okozhat Számodra nagy gondot: az egyik, ha túl gyorsan távozol, a másik, ha túl sokáig maradsz. Készülj fel mindkettőre és a biztonság nyugalmat ad Neked is és szeretetteidnek is :)

 

 

Dönts tudatosan és erősödj meg pénzügyileg!

Móni

 

(Szerző és képek: Czirákiné Kocsis Mónika - minden jog fenntartva)