Etikus életbiztosítás 2. – MNB ajánlás

Tegnap elmondtam, milyen kérdéseket fogunk végigbeszélni az MNB által megfogalmazott etikus életbiztosítási koncepció kapcsán és azt is elmondom majd, hogyan tudod elkerülni a csapdákat a közeljövőben.

Mai cikkem nem lesz túl érdekes, mert a száraz tényekről szól.

Azonban az alapelvek megértése feltétlenül szükséges ahhoz, hogy értsd a felvetett kérdéseket és azokat a problémákat, amikbe belefuthatsz, és mire figyelj, ha megkeres egy pénzügyi "tanácsadó" azzal, hogy tud jobbat…

Akkor kezdjük!

Mit is mond az MNB ajánlás (8/2016. (VI.30.) számú ajánlása), mit vár el a biztosítóktól és a tanácsadóktól?

Az MNB alapvető elvárása, hogy az ügyfél olyan egymással is versengő, ügyfél igényeket kielégíteni képes, etikus termékpalettával és közvetítőkkel találkozzon, mely képes növelni a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) biztosítási termékekbe vetett bizalmat, mely által hosszú futamidejű, stabil portfólió építhető ki.

Az ajánlás prudenciális és fogyasztóvédelmi elveket fogalmaz meg. A prudenciális szó jelentése: okos, körültekintő. A pénzintézeteknél, így a biztosítóknál is, ügyfélérdeket szem előtt tartó magatartást értünk alatta.

Az ajánlásban megfogalmazott elvárások:

a) a termékfeltételek és költségek kialakításakor az etikus piaci magatartás,
 

b) a költségek kialakításával kapcsolatban az arányosság és ésszerűség,
 

c) a teljes költségmutató (a továbbiakban: TKM) mértékénél a tisztességesség,
 

d) a költségek, TKM értékek bemutatása során az érthetőség, összehasonlíthatóság, átláthatóság,
 

e) az ügyfél tájékoztatása során a teljes körű, korrekt ügyfél tájékoztatás,
 

f) a befektetések kezelése, a kockázatkezelés és állománykezelés során a felelős biztosítói magatartás,
 

g) az eszközalap1 paletta kialakítása során az egyszerűség,
 

mint alapelvek mentén kerültek kialakításra.

Mit jelent mindez az ajánlás alapján?

Termékfeltételek:

1. Költségek – olyan, az ügyfél számára is érthető és számszerűsíthető módon, hogy pontosan tudja, hogy mit, mire, mikor és mennyit vonnak le a befizetéséből
    
2. Van-e a tőkére és a hozamra védelem vagy garancia és ha igen, milyen feltételekkel
    
3. Milyen feltételekkel kötheti meg a szerződést (egészségi állapot, kockázatviselés, stb.)
    
4. A termékfeltételek logikus felépítésűek kell legyenek és nyilvánosan elérhetők a honlapon

Felszámított költségek és azok megjelenítése – transzparencia (átláthatóság) elve

1. Átlátható és egyértelmű struktúra a megalapozott döntéshez
    
2. Ésszerű számú költségnem, valamint a kockázati biztosítási elemekre vonatkozó díjrész külön kimutatása 1millió Ft-os biztosítási összegre vetítve
    
3. Felszámított költségek
    
   1. Ügyfél döntésétől független fix költségek egyösszegben, pl. díjbeszedéssel kapcsolatos költségek
   2. Kockázati díjak
   3. Megtakarítási díjrésszel kapcsolatos költség max. 3 féle
       
4. Ésszerű mértékben, átlátható és érthető sorrendben levonva
    
5. Példákon keresztül illusztrált bemutatás
    
6. Szerződési feltételekben elkülönítve vagy külön mellékletben megjelenítve, teljeskörűen, max. 2 db A/4-es oldalon
    
7. TKM értékek kiemelt bemutatása az eszközalaponkénti eltérésekkel
    
   1. A TKM mutató felső határa rendszeres díjas szerződés esetében:
      1. 10 éves lejárati időre a 4,25%-ot,
      2. 15 éves lejárati időre a 3,95%-ot,
      3. 20 éves lejárati időre a 3,5%-ot
          
   2. Amennyiben a termék komplex eszközalap összetételt, garanciát vagy magasabb kockázati védelmet tartalmaz, ez 1,5 százalékponttal lehet magasabb (5,75% / 5,45% / 5,00%)
       
   3. A TKM mutató felső határa egyszeri díjas megtakarítási termék esetében, legalább 5 éves tartamnál max. 3,5%
       
8. Az MNB elvárja, hogy sem a biztosító, sem az ügyfél ne váljon érdekeltté a szerződés idő előtti megszüntetésében

Ügyféltájékoztatás

1. Szerződéskötés előtt.
    
2. Kötelező írásbeli és szóbeli tájékoztatás a biztosító és a közvetítő adatairól – bankfiókokban is!!!
    
3. Az alternatívaként bemutatott termékeket és azok jellemzőit ÍRÁSBAN (!) kell rögzíteni
    
4. A megfelelő tájékoztatásról a nyilatkozatokat az ügyfélnek a szerződéskötés ELŐTT kell megtennie
    
5. Az ügyfélnek az ajánlattétel ELŐTT át kell adni a szerződési feltételeket, termékismertetőt, befektetési politikát és modellportfóliót ismertető anyagokat
    
6. Fel kell hívni az ügyfél figyelmét arra, hogy
   1. Nem csak befektetés, hanem biztosítás és ennek költségeire is
   2. Garancia hiányában a tőke megtérülése nem garantált
   3. A stop-loss rendszerek alkalmazásával realizálja az automatikus átváltáskor a veszteséget
       
7. Ismertetni kell a felmerülő költségek jogcímét, mértékét valamint levonásának gyakorlatát
    
8. Lehetősége legyen az ügyfélnek az igényfelmérő és az ajánlat tartalmának megismerésére az aláírás előtt, és ezt a biztosítóknak ellenőrizniük kell – „welcome call”
    
9. A hozamokról történő tájékoztatás során kifejezetten hangsúlyozni kell, hogy azok múltbéliek
    
10. A legfontosabb termékparaméterekről a biztosítóknak max. 2-3 oldalas, könnyen átlátható és érthető kivonatot kell készíteniük, minimum 10-es betűmérettel és a közvetítőknek ezt át kell adniuk az előkészítő szakaszban
     
11. Tájékoztatás a szerződés létrejöttéről – Nyilatkoznia kell az ügyfélnek arról, hogy megkapta a megfelelő tájékoztatást a szerződés létrejöttéről, a felmondási jogáról és annak árfolyamváltozás miatti kockázatairól
     
12. A szerződés tartama alatt
     
    1. Eseti díjból rendszeres díjra átvezetni csak kifejezett írásbeli ügyfélnyilatkozat alapján lehet
    2. Elvárás az ügyfelek rendszeres felkeresése tájékoztatás és portfóliómódosítás, stb., miatt
    3. A bónuszjóváírásokat elkülönítetten kell kimutatni

Befektetések
 

1. Befektetési politika is feleljen meg a transzparencia és az összehasonlíthatóság elvének és térjen ki minden lényeges információra
    
2. Az eszközalapok elnevezésében meg kell jeleníteni minden lényeges információt (pl. kötvény, részvény, vegyes, céldátum, stb. eszközalap)
    
3. Hangsúlyozottan meg kell jeleníteni az eszközalapok által vállalt kockázatokat
    
4. Javasolt egyértelműen meghatározni azon értékpapír-típusok körét, amelyeket az eszközalap tartalmazhat.
   1. Előírás a devizakockázat csökkentése és a kockázati kategóriánkénti választás lehetősége
   2. Tájékoztatás az eszközalap összetételéről és hozammérésének módjáról

Nos, eddig a „száraz” szabályok :)
 

A folytatásban összefoglalom, hogy mit jelent mindez emberi nyelven. Elmondom majd azt is, hogy mitől lettek jobbak és mitől kevésbé jobbak az etikus biztosítások, mit is jelent a UL, vagyis a befektetési egységhez kötött életbiztosítás.

Majd pedig azt is, hogyan kerüld el a csapdákat és mire kell odafigyelned, ha megkeres egy tanácsadó azzal, hogy tudok jobbat…

Várlak vissza holnap! Iratkozz fel hírlevelemre és értesülsz a folytatásról!

Kérem a Heti PénzTippet!

Dönts tudatosan és erősödj meg pénzügyileg!

Móni

(Szerzői jog által védett saját tartalom. Szerző: Czirákiné Kocsis Mónika)